IMMUNRENDSZER - IMMUNITÁS, IMMUNRENDSZER ERŐSÍTÉSE, IMMUNRENDSZER ÉS A VÉR, IMMUNRENDSZER ÉS A GYULLADÁS, IMMUNRENDSZER ÉS AZ ALLERGIA

IMMUNRENDSZER, immunitás

Immunrendszer és immunitás.. Állandóan azt halljuk, hogy támogassuk az immunrendszer működését, vagy hogy biztos legyengült az immunrendszerünk! Jó, de tulajdonképpen, hol is van, és mi is alkotja az én immunrendszer -apparátusomat.. :-)) ? Mitől függ az immunrendszer működése, mi a feladata, és milyen folyamatok befolyásolják az immunrendszer működési hatékonyságát? Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy minden egyes sejtünk részt vesz az immunrendszer -apparátus működésében, immunitás folyamatában, hiszen minden sejtünk rendelkezik például egy sejtfelszíni jelölőanyaggal (markerrel), amely jellemző úgy az emberre, mint fajra, és jellemző magára az egyedre nézve is. Ezen kívül a szervezetben sejt és szervszinten is vannak olyan speciális funkcionális immunrendszer - csoportosulások, melyek kifejezetten felismerő, védelmi és lebontó feladatot végeznek el a szervezet védelmében.

Immunitás (védettség) a szervezet olyan állapota, mikor védett a szervezet számára idegen (behatoló) anyagokkal szemben, illetve megvédi a saját sejtjeit ellenük. Az immunrendszer képes felismerni az idegen anyagot, és azt képes különböző módokon és támadáspontokon keresztül ellenanyag termeléssel blokkolni, elpusztítani, lebontani és kiüríteni a szervezetből.

Az idegen antigéneket az emberi immunrendszer (védekező funkcióra specializálódott egységei) felismeri, majd celluláris (sejtes) immunrendszer - reakció, valamint humorális immunrendszer - válasz, azaz antitestek révén, elpusztítja (fagocitálja) azokat. Ez a folyamat maga az immunitás.

Az idegen anyagot antigénnek nevezzük, az immunrendszer aktiválódása során termelt ellenanyagot pedig antitestnek. Az idegen anyagok, antigének lehetnek oldott formában (pl. a baktérium vagy gomba toxinja), a toxinok a mikrobák véganyagcsere termékei, melyek toxinként, azaz méregként viselkednek a szervezetünkben), vagy sejthez kötött állapotban (pl. vírus, baktérium, gomba, amőba). Az antigén általában egy makromolekula (nagymolekula-legtöbbször fehérje), de gyakran egy fehérjéhez kötődő kis molekula (pl. egy gyógyszer) provokál ellenanyagképzést, immunrendszer - választ. Ez a kis molekula (haptén) azután már önmagában is képes reagálni az ellene termelődött antitesttel (ellenanyaggal).

Az immunrendszer aktivizálódása során a szervezetbe került idegen sejtek viszonylag gyorsan elpusztulnak, ennek az az oka, hogy még adott fajon belül is különböző az egyes egyedek felszíni antigénstruktúrája, immunitása (ún. fajspecifikusság). Még nagyobb az antigén-különbség az ember és más fajok szervezetéből származó sejtek (pl.baktériumok, vírusok, gombák) között. A más fajokból származó antigéneket heteroantigéneknek, az ellenük termelt ellenanyagot pedig heteroantitestnek nevezzük.

Másik emberből való antigént izoantigénnek (pl. vércsoportantigének), az ellene meginduló immunrendszer - antitesttermelést, pedig izoimmunizációnak hívjuk. Az ember saját antigénjei ellen termelődő antitestek az ún. autoantitestek (autoimmunbetegségek).

Az intrauterin (méhen belüli) fejlődésben az ontogenezis adott szakaszáig (általában első 3 hónap), az immunrendszer érésének bizonyos fázisáig, a magzat szervezete még nem ismer fel, és nem különít el idegen anyagot. Azok ellen az antigének (idegenanyagok) ellen, amelyekkel ez idő alatt találkozik (lehet saját és idegen, mint például a rubeolavírus!), nem lép fel sem celluláris immunrendszer válasz, sem humorális immunrendszer válasz még a méhen kívüli életben sem (ezt hívjuk immuntoleranciának→immunológiai válaszkészség visszaszorulása).

Az ember megszületésekor négy genetikusan meghatározott ellenállásra, immunrendszer védekezésre képes adottsággal rendelkezik:


Külön kell említeni a veleszületett, ún. maternális immunitást. A méhen belüli (intrauterin) életben a magzat gyakorlatilag steril körülmények között él, a placenta (védőburok-méhlepény) megvédi a kórokozók nagy részének behatolásától. Az anyából csak IgG típusú ellenanyag jut be a magzatba. A megszületés után a lebomlásig ez az anyai ellenanyag (IgG), illetve az anyatejjel az IgA faktor–ellenanyag biztosít védelmet az újszülött számára, a saját immunrendszer apparátusának beindulásáig. Nagyon fontos, hogy az édesanya a gyermekét ameddig csak lehet, anyatejjel is táplálja, hiszen ezzel védelmi (antitestet) - immunrendszer erősítő anyagot is juttat gyermeke szervezetébe, miközben a szoptatás alatt kialakult érzelmi kötődés és biztonság is fokozza az ellenálló képességet, az immunrendszer hatékonyságát. Speciális immuntolerancia (tűrőképesség) áll fenn az anya részéről méhében lévő részben antigénidegen-magzatával szemben, ezt hívjuk fötomaternális immunitásnak.

A szervezet immunreakciói, a nyirokszervek immunfunkciói

Tartalom: sejtes immunreakciók (T limfocita- fehérvérsejt), humorális immunreakciók (B limfociták-immunglobulinok és a védőoltások), nyirokcsomók és a lép szerepe.

A szervezet celluláris (sejtes) immunreakciója

A sejtes (celluláris) immunválasz „résztvevői” a szervezetben a fehérvérsejtek (granulociták, T-limfociták, és a monociták), a lép és a nyirokcsomók retikulumsejtjei, az erek bélését képező endothel sejtek, a savóüregek mezothelsejtjei, és a kötőszövet hisztiocitái. Ezt az egész védekező rendszert RES-nek nevezzük (vagy újabban Monocita-Makrofág-Rendszernek).
A bekebelezés, azaz a kórokozók elpusztítását (fagocitozis) a csontvelő által termelt fehérvérsejtek végzik. A fehérvérsejtek őse, a magzati csontvelő „még mindenre képes” (pluripotens) sejtje, amely differenciálódva létrehozza a vérben található magvas sejteket. A fehérvérsejtek alakilag 3 csoportba oszthatóak, ezek a: granulociták, limfociták és monociták.

A fehérvérsejt granulociták (kis falósejtek) ezen belül is, funkciójukat tekintve 3 újabb csoportot alkotnak, ezek a

A monociták egy nagy magot tartalmazó fehérvérsejtek, melyek előalakjai a szöveti makrofágoknak (nagy falósejtek), az idegen sejtek bekebelezése után azok antigénjeit (méreganyagait)–részleges lebontás után-„tálalják” a limfocita fehérvérsejtek számára.

A limfociták (nyiroksejtek) a nyirokszervekben képződnek a csontvelőből származó sejtekből (ún. prekurzor sejtekből). A perifériás vérkép legkisebb sejtjeit képezik. A fehérvérsejt állomány 20-25%-át limfociták adják.

T limfocitákat (Thymus eredetű –csecsemőmirigy eredetű, mely a pubertáskor után elsorvad) és B limfocitákat (Bursa eredetű) különböztethetünk meg. Léteznek még az ún. Nullsejtek (killer sejtek) is, ezek olyan limfociták, melyek nem tartalmaznak sem T limfocitára, sem B limfocitára jellemző jelölőanyagokat (markereket). A Nullsejtek igen agresszív, természetes ölősejtek (killer sejtek), amelyek nem specifikusan, számos sejtféleséget (pl. daganatsejteket) képesek elpusztítani.

A T limfocitáknak több alcsoportja van, melyeknek különbözőek a funkciói, feladatai:

Az immunválaszt kiváltó (indukáló), segítő (helper) limfociták, és az immunválaszt mérséklő, elnyomó (szuppresszor) limfociták, sejtmérgező (citotoxikus) sejtek, melyek a celluláris immunválasz során fehérjeoldó (citolitikus-sejtblokkoló) hatásuk révén az idegen sejteket feloldják, elpusztítják.
A T limfociták termelik ezen kívül a „gamma interferont”, mely hatásos természetes gátlója a tumorsejteknek és a vírusoknak.


(A képen T- limfocita látható az antigénnel, mely kék festésű).

A T-limfociták a sejtes (celluláris) immunválaszban fejtik ki hatásukat és elősegítik (stimulálják) a humorális választ, a B-limfociták a humorális immunválaszban fejtik ki hatásukat.

A sejtes (celluláris) immunreakcióban résztvevő sejtek feladatai:


Ha a celluláris (sejtes) immunválasz elégtelen, akkor nem pusztulnak el sem a szervezetbe került idegen sejtek (mikroorganizmusok, pl. tbc baktériumok), sem a mutáció során keletkezett tumorsejtek (daganatsejtek).
A sejt közvetítette immunválasz stimulálható (növelhető, gerjeszthető) mesterségesen is, például gyógyszerekkel vagy oltásokkal (pl. BCG-oltás).

A szervezet humorális immunreakciója

A B-limfocitákból (fehérvérsejtekből) az antigén (pl. baktérium) hatására képződő plazmasejtek az idegen antigén (behatoló) ellen specifikus ellenanyagot képeznek. Ezeket az antitesteket hívjuk immunglobulinnak, „Ig” (immunfehérjéknek-védelmi fehérjéknek). Az Ig antitestek kémiailag különleges fehérjék, amelyek részben a testfolyadékokban (a plazmában, és a sejtek közötti folyadékban, lat.humor = nedvesség, folyadék, innen a humorális elnevezés) oszlanak el, részben a nyálkahártyákon helyezkednek el.
(A képen B-limfocita látható)

Az immunglobulinok a plazmafehérjék, un. „Gamma-globulin-frakciójában” találhatóak (védőoltás!). Specifikusan (célzottan) ható formái vannak, ezek alapján különböző névvel illetjük őket.

Az immunválasz erőssége attól függ, hogy először vagy ismételten került-e be a szervezetbe az idegen anyag. Ha először találkozik az antigénnel, akkor egy ún. immunológiailag kompetens őssejt aktiválódik, mely elindítja az ellenanyag termelő (antitest-termelő) Ig csoport termelődését, annak specifikus hatásmechanizmusával. Az antigén-inger (vírus, baktérium, stb.) szervezetből való eltávolítása után mérséklődik a plazmasejtek aktivizálódása, azonban tartósan fennmaradnak az erre az idegen anyagra, azaz antigénre emlékező sejtek, az ún. memóriasejtek.

Ezért, ha újra találkozik a szervezet ugyanazon idegen anyaggal, már jóval gyorsabb a védekezési reakció idő és a hatékonyság. Mintegy ismerik már az ellenfelet és az ellenfél „stratégiáját”. Az élet folyamán az ismételt fertőzések (infekciók) hatására fokozatosan emelkedik a plazmában és a sejtek közötti folyadékban az immunglobulinok (védelmi fehérjék) szintje.

A szerzett celluláris és humorális immunitás biztosítja, hogy egyes fertőző betegségeken az embernek csak egyszer kelljen átmennie (pl. bárányhimlő) illetve, hogy a védőoltással, azaz mesterséges immunizálással (aktív immunizálás: élő legyengített kórokozó bejuttatása, vagy elölt kórokozó bejuttatása a szervezetbe, illetve passzív immunizálás: kész ellenanyag /gamma-globulin/ bejuttatása a szervezetbe) a betegség jelentkezése megelőzhető legyen.

Az immunreakciók hevessége az életkorral változik, a csecsemő és az idős ember ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben kisebb, mint az egyéb korosztályé.

A nyirokcsomók és a lép szerepe az immunitásban


A nyirokcsomók a T-és B-limfociták termelésén kívül, fontos szerepet töltenek be a helyi fertőzések tovább terjedésének megakadályozásában. A bennük levő öblök (színuszok) falában elhelyezkedő sejtek az átszivárgó nyirokból bekebelezik (fagocitózis) a testidegen részecskéket (pl. a gennykeltő bacikat). Ha például valakinek helyi gyulladás (pl. sebzés) során a nyirokerekbe kerül a kórokozó, akkor a nyirokerekből a legközelebb eső (regionális) nyirokcsomóba kerül. Innen a bekebelezés miatt már nem tud általában továbbjutni a vérbe, az immunrendszer - folyamatot a nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával észlelhetjük.
A lépben elhelyezkedő ún. makrofágsejtek (nagy falósejtek) pedig a vérkeringésből szűrik ki a kórokozókat, valamint az elöregedett vörös és fehérvérsejteket. Az immunrendszer szervi megfelelőinek, mint a torokmanduláknak (tonsillák) és a vakbélnek (appendix), mint a nyiroktüszőknek, a lépnek a normális immunitás kialakításában játszott szerepére utal az is, hogy kisgyermekkorban való eltávolításukkal csökkenhet a szervezet ellenálló képessége, az immunrendszer hatékonysága. Az immunrendszer hatékonyságában kiemelten fontos szerepe van a bélfalban levő nyirokszöveteknek, hiszen a béltartalom zsúfolva van testidegen antigénekkel (tápanyagfehérjék, baktériumok, vírusok, stb). Inváziójuk, keringésbe kerülésük kivédéséhez nélkülözhetetlenek a helyileg képződött specifikus védelmi fehérjék, azaz az immunglobulinok.

Az immunrendszer hatékonyságát elősegítő tényezők, az immunrendszer erősítése és támogatása

Az immunrendszer hatékonyságát beolyásolja a szervezet folyadék ellátottsága. Az immunrendszer legalapvetőbb támogatója a víz! A sejtek optimális életkörülményeihez és életműködéséhez megfelelő víz-folyadékellátottság szükséges, mely egyrészt oldószer, másrészt biztosítja az anyagcsereforgalmat, a méreganyagok megfelelő szállítását és ürülését, illetve a különböző ingerület-kapcsolatok, ingerátvitelek minőségét (→vízterápia).

Az immunrendszer hatékonyságát befolyásolja a vér kémhatása. A szervezet optimális pH-viszonya, a vér vegyhatása enyhén lúgos, és a szervezet ebben a kémiai környezetben képes a leghatékonyabban funkcionálni (→ savasodás-lúgosodás).

Kép: Immunernyő Chandra nyomán

Az immunrendszer hatékonyságát csökkenti a mesterséges anyagok, adalékanyagok használata, melyek mint a szervezet számára idegen kémiai anyagok, allergizáló tényezők is egyben (→szabadgyökök és antioxidánsok).

Az Immunrendszer hatékonyságát növeli és egyensúlyban tarja a kiegyensúlyozott táplálkozás, mely biztosítja az alapvető vitamin, ásványi anyag, fehérje, szénhidrát, zsír (→táplálkozás) szükségletet, egyben figyelembe veszi a szervezet immunrendszer - működési „szakaszaira” jellemző sajátságos szükségleteit is (táplálkozás bioenergetika→szervóra, Holdjárás, táplálkozási piramis, savas-bázikus ételek, candida diéta).

Az immunrendszer hatékonyságát növeli az egyéni szükségletnek megfelelő harmonikus mozgáskultúra kialakítása és gyakorlása (fogyókúra → mozgás bioenergetikai vonatkozásai, stressz és a mozgás, bioenergetikai mozgásgyakorlatok).

Az immunrendszer hatékonyságát nagymértékben növelhetjük a kellő mennyiségű környezeti energia felvételének biztosításával, azaz friss levegő, napfény, természeti környezetben való tartózkodással (környezeti energia felvételi tényezők→, bioenergetika, radiesztézia az emberi test polaritása).

A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások kimérés utáni árnyékolásával, csökkentésével nemcsak az immunrendszer hatékonysága növelhető, de a gyulladás -gócok kialakulása is csökkenthető (→radiesztézia).

Időszakos méregtelenítési kúrák alkalmazásával növelhető az immunrendszer teljes általános hatékonysága (pl. étel és ital kúrák, illetve böjtök, nyirokmasszázs-masszázs kúrák, akupunktúra, akupresszúra, szauna, fényterápia, colon-hydro terápia, Kolloid oldat- terápiák, stb.) melyek egyben segítik a nehézfémek kiürülését és a szervezet sav-bázis egyensúlyának visszaállítását.

Az immunrendszer hatékonyságának alapvető befolyásoló tényezője és "indikátora" a lelki -szellemi egyensúly, ezért a Stressz helyzetek- és tényezők tudatos és energetikai feloldása, konfliktus kezelési stratégiák alkalmazása, gondolkodási kultúra fejlesztése energetikai megközelítéssel, oldódási pontok keresése nagymértékben hagyja érvényesülni az öngyógyító rendszer - immunrendszer működését (→stressz, fogyókúra, DNS bioenergetika, kiegyensúlyozott önbecsülés megteremtése).

Az immunrendszer - méregtelenítés szempontjából ahol csak lehet, szintetikus készítmények - gyógyszerek helyett természetes készítményeket alkalmazzunk, vagy ezekkel egészítsük ki a szükséges anyagokat, már csak az öngyógyító rendszer támogatása céljából is (gyógynövények /pl. Echinacea, Aloe vera/, Schüssler-só terápia, Homeopatikumok, bioenergetika→sejtintelligencia, DNS bioenergetika).

Az alvási idő, és alvás minőségének tudatos biztosítása és figyelembe vétele a szervezet - idegrendszer, lélek, immunrendszer megfelelő regenerálódásához elengedhetetlen (→alvás, szervóra).

A vastagbélrendszer tisztításáról és megfelelő működéséről való gondoskodás és figyelem kiindulási (és forduló) pontját képezi az immunrendszer hatékonyságának (vastagbélrendszer→ bélflóra, probiotikumok, rendszeres székletürítés).

Helyes higiénia alkalmazása (neutrális szappanok és samponok használata), nemi szervek megfelelő tisztítása biztosítja a szervezet mikroflórájának egyensúlyi állapotát, mely az általános immunrendszer - ellenálló képesség részét képezi (→ candida és a szexuális panaszok).

Nagy segítséget nyújt az időszakos Bioenergetikai vizsgálat és számítógépes Biorezonancia vizsgálat, mellyel fájdalom nélkül betekintést kaphatunk a szervezet teljes energetikai, egészségügyi állapotának jelen helyzetéről és a szervezet szükségleteiről, illetve elősegíthetjük szervezetünk energetikai harmonizációját.

Immunrendszer erősítés és gyógyulás:KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective Healing®) - GYÓGYULÁS, és KAPCSOLATTEREMTŐ folyamat (The Reconnection® folyamat) energetikai harmonizáció és szinkronizáció!

Az egyén jelen állapotának megfelelő - a mielőbbi gyógyulásához szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik természetgyógyászati gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő term.gyógyászati gyógymódok - alternatív medicina támogathatják és fokozhatják csak a fizikai és lelki közérzet javulását, a gyógyulás folyamatát!


FOKHAGYMA-KÚRA AZ IMMUNRENDSZER MEGERŐSÍTÉSÉRE, ÉS ÉRELMESZESEDÉS ELLEN


- 33 dkg megtisztított fokhagymát hagymaprésen át szétnyomunk
- Majd 10 napig, 3 dl gyógyszertári 96%-os tiszta alkoholban, és lehetőleg sötét üvegben lezárva áztatjuk a fokhagymakivonatot
- Naponta egyszer megforgatjuk, megrázzuk az üveget, így a hatóanyagok könnyebben kioldódnak és keverednek
- 10. nap után steril gézlapon átszűrjük, kinyomkodjuk az oldatot (a tömény fokhagymakivonat ragacsos állagú lesz)

Adagolás:

A fokhagymakivonatot mely belekeverhető vízbe, tejbe, gyümölcslébe is, mindig étkezés előtt kell elfogyasztani! Gyermekek és terhes asszonyok (ill. szoptatás alatt) nem fogyaszthatják, egyben cukorbetegség - ingadozás esetén figyelembe kell venni az alkoholtartalmat és a fokhagyma kivonat vércukorcsökkentő hatását! A kúra elött mindenképpen tájékoztatni kell az orvos-gyógyászt az alkalmazni kívánt fokhagyma kivonatról, mert a fokhagyma pl. fokozhatja egyes antikoagulánsok (vérrögképződést gátlók), és az acetil - szalicilsav tartalmú gyógyszerek hatását (pl. Astrix és Colfarit melyek vérhigító hatásúak, Aspirin, Kalmopirin, Istopirin, stb.). Az immunrendszert segítő fokhagyma kivonatot min. 1 órával a járművezetés előtt lehet csak bevenni!

1. nap: reggel 1 csepp, délben 2 csepp, este 3 csepp
2. nap: reggel 4 csepp, délben 5 csepp, este 6 csepp
3. nap: reggel 7 csepp, délben 8 csepp, este 9 csepp
4. nap: reggel 10 csepp, délben 11 csepp, este 12 csepp
5. nap: reggel 13 csepp, délben 14 csepp, este 15 csepp
6. nap: reggel 15 csepp, délben 14 csepp, este 13 csepp
7. nap: reggel 12 csepp, délben 11 csepp, este 10 csepp
8. nap: reggel 9 csepp, délben 8 csepp, este 7 csepp
9. nap: reggel 6 csepp, délben 5 csepp, este 4 csepp
10. nap: reggel 3 csepp, délben 2 csepp, este 1 csepp
11. naptól folyamatosan 3*25 csepp, amíg az egész adag el nem fogy

Az immunrendszer erősítő és ér-tisztító kúra alatt célszerű a sok (ill. megfelelő) mennyiségű tiszta víz, folyadék fogyasztása, mint minden méregtelenítő - immunrendszer erősítő kúra esetén is. Az immunrendszer erősítő kúrát állapottól függően elégséges lehet (5)-7 évente megismételni. Ha a 11. napi folyamatos adagolású mennyiségnél valakinek erősebben érződne leheletén a fokhagyma, akkor rágicsáljon petrezselymet utána.

Immunrendszer erősítés: lásd. még: gyulladások és az allergia kezelése természetgyógyászati eszközökkel.

Vércsoport, mint az immunrendszer szerves része, a vér alkotói

Tartalom: vércsoport és vércsoport meghatározás, a vér (sejtes elemek, a vérplazma)

Immunrendszer és a vércsoport immunrendszer - védelmi apparátusa: a szervezet összes sejtje tartalmaz az immunrendszer aparátus részeként antigén hatású anyagokat a sejtmembránban (sejthatárt alkotó hártyában), és a sejten belüli sejtrészecskék membránjaiban. Ezeknek döntő jelentősége van a szervátültetések (transzplantációk) során, a szöveti összeférhetőségben. Különösen fontosak ezek közül a sejtfelszínen levő „saját” antigének, melyek mintegy megjelölik a szervezet sejtjeit. Ezeket az egyedre jellemző „jelölőanyagokat” nevezzük sejtfelszíni jelölő anyagoknak (markereknek), melyek például alkotják az ABO-vércsoport rendszert, az RH-vércsoportfaktort és a transzplantációs antigének legjelentősebbjét, az ún. HLA-rendszert.

A vörösvérsejtek membránja speciális molekulákat tartalmaznak, amelyek antigénként viselkednek (A antigén, B antigén, O antigén,) és egy másik ember plazmájában meglévő vagy hatásukra keletkezett antitesttel (ellenanyaggal) reakcióba léphetnek mint az immunrendszer elsődleges védelmi vonalaként. Például, a nem csoport - azonos vérrel végzett vérátömlesztésnek (transzfúziónak) az lehet a következménye, hogy a szervezet immunrendszer - ellenanyagokat termel az idegen vörösvérsejtekkel szemben és tönkreteszik a keringő idegen vérsejteket. Ez rögtön súlyos véroldódással (hemolitikus) járó szövődményeket okoz az egész szervezeten belül.


Az Rh (rhesus)-faktor: az emberek többségének vörösvérsejtjei tartalmaznak még egy ún. D-antigént is (azaz Rh-pozitívak), ezért, természetes körülmények között senkinek sincs a plazmájában anti-D ellenanyag (az immunizálódott terhesektől eltekintve).

Az emberek kis százalékának azonban nincs a vörösvérsejtjükben D-antigén (azaz Rh-negatívak), és „anti D” ellenanyagot termelnek, ha Rh pozitív vörösvérsejtek kerülnek a szervezetükbe (pl. hibás vérátömlesztés során, vagy szülés során az Rh pozitív magzatból az Rh negatív anyába).




Immunrendszer / vér : A vér -sejtek vörösvérsejtet és fehérvérsejtet, illetve vérlemezkéket tartalmaznak, a plazma a vér folyékony része. A vér zárt edényrendszerben, az erekben kering, miközben a sejteket ellátja oxigénnel, táplálékkal, és elszállítja az anyagcsere folyamán keletkező salakanyagokat a kiválasztó szervekhez. Az összes vérmennyiség súlya a testsúlynak kb. 1/11 része, ez azt jelenti, hogy egy 70 kg testsúlyú egészséges embernek kb. 6 liter vére van. Ebből a sejtközötti állomány (plazma) kb. 55-60%, a fennmaradó részt pedig a sejtes elemek teszik ki. A vér alakos-sejtes elemei: vörösvértestek (élettartalmuk kb. 120-130 nap), fehérvérsejtek, vérlemezkék (trombociták, melyek a véralvadásban játszanak szerepet). Felnőtt ember vérében 1 mm3-ként nőknél 4.500.000, férfiaknál 5.000.000 (csecsemőkorban 3,8-4,2 millió) vörösvértest, 6-8000 fehérvérsejt, és kb. 250.000 vérlemezke található.
A plazma fő alkotói: a víz, kb. 90% (→vízterápia), fehérjék és sók alkotják. A plazma fehérjéi a fibrinogén /a véralvadásban van szerepe/, az albuminok (a szállítási folyamatokban és az ozmotikus nyomás, víz-elektrolit, sav-bázis egyensúly fenntartásában van szerepük) és globulinok / immunrendszer immunitás funkciójában van szerepük/. A plazma legfontosabb sói pl. a nátrium, a kálium, és kalcium, magnézium, kloridion, stb. (vízterápia→ vízterek és az ionok szerepe és a vízháztartás, ásványi anyagok). A plazma ezeken kívül tartalmaz még zsírokat és lipoidokat (többek között koleszterint), szénhidrátot (cukrot), és elszállítandó salakanyagokat (pl. nitrogéntartalmú anyagokat /karbamid, kreatinin, húgysav/, tejsavat, citromsavat, epesavakat, bilirubint, stb.).

Gyulladás, mint a szervezet immunrendszer - reakciója

Tartalom: a gyulladás kialakulása és folyamata (a hisztamin), a gyulladás természetgyógyászati kezelése

A gyulladás (inflammatio) a szervezet veleszületett immunrendszer - válaszreakciója a szövetkárosító behatásokra. A szervezetbe került mikrobák (pl. gennykeltők –streptococcusok- a bőrben) vagy a szövetkárosító fizikai, kémia behatások (pl. a túlzott napozás, vegyi anyagok) helyi vérbőséget (bőrpírt, duzzanatot, hőmérsékletemelkedést) és fájdalmat váltanak ki. A gyulladás helyi reakcióján kívül, a szervezet egészében is létrejönnek immunrendszer -reakciók.

A gyulladás típusai:

A gyulladás -folyamat helyi reakcióinak szakaszai:

I. Gyulladás -fázis: a szövetkárosodás következtében a széteső sejtekből számos biológiailag aktív anyag szabadul fel. Ezek hatására az ún. hízósejtekből és fehérvérsejtekből helyi értágulatot és fokozott érfal áteresztőképességet fokozó (hajszálérfal-permeabilitást) okozó anyagok lépnek ki, ilyen anyag többek között például a Hisztamin. II. Gyulladás -fázis: így jön létre a második fázis, az ér- és sejt reakció. A tágult erekből plazma lép ki a károsodott szövetek közé, a fehérvérsejtek fokozottan lépnek át az érfalon és a gyulladás -góc felé áramlanak (migráció). Közben aktiválódik egy enzimatikus rendszer, folyamat (ún. komplementrendszer) is, mely például tovább fokozza a hisztamin termelődését, és fokozza a fehérvérsejtek bekebelező (fagocitózis) folyamatát. A fehérvérsejtek (granulociták, monociták) bekebelezik a kórokozókat és a szétesett sejtek törmelékét is, majd megemésztik azokat.
III. Gyulladás -fázis: a befejező fázis a helyreállítás stádiuma, amely a kórokozók teljes elpusztítása után jön létre. Az elhalt szövetekbe limfociták, monociták és fibroblasztok hatolnak be. Ez a szöveti burjánzás csak részben képes általában helyreállítani az eredeti viszonyokat. A fibroblasztok által képzett kötőszöveti rostok (kollagénrostok) felhalmozódása okozza a hegszövetek kialakulását.
A helyileg zajló gyulladás, védekező reakció azonban kiválthat az egész szervezetben jelentkező immunrendszer -reakciót is. Az egyes mikroorganizmusokból kikerülő méreganyagok (toxinok), illetve a fehérvérsejtekből felszabaduló lázkeltő (pirogén) anyagok átállítják a hőszabályozó központok működését, és ez a testhőmérséklet emelkedéséhez, láz kialakulásához vezethet. Ez a folyamat aktiválja az immunrendszert.

A gyulladás során bekövetkező fokozott fehérvérsejt pusztulás miatt fokozódik a csontvelőben a fehérvérsejt képzés, ez a vérben fehérvérsejt emelkedést okoz.

A gyulladás, mint minden károsító tényező, hevenyen a vészreakciót, elhúzódóan pedig a stressz reakciót, azaz az idegi (fájdalom, mely kíméletre kényszeríti az érintett testrészt) és hormonális reakciót (fokozódik az adrenalin termelődése, mely mozgósítja a szervezet tartalékait, a kortizol mérsékli a túl heves gyulladásos reakciókat) váltja ki.

Gyulladások kezelése természetgyógyászati eszközökkel

A gyulladás kezelését befolyásolja, illetve meghatározza a gyulladás kiindulási helye, a gyulladás -kiváltó ok, a gyulladás -fenntartó ok, a gyulladás kiterjedése és a gyulladás -folyamat stádiuma, a gyulladás - folyamat ideje, illetve az egész szervezetre kifejtett hatása.

Prioritást élvez a gyulladás -csökkentő szerek közül az Ezüstkolloid-oldat és ízületi gyulladás esetében pl. az Aranykolloid-oldat hatékonysága ( kolloid oldatok), a Homeopatikumok, a Scüssler-só és a alkalmazása, illetve kifejezetten alkalmas a gyulladás -csökkentés és az immunrendszer erősítése, támogatása szempontjából az Aloe vera és az Echinacea gyógynövény alkalmazása. Nem csak a gyógynövények, de a fűszerek alkalmazása is hatékony eszköz lehet úgy az egyes fertőzések, mint egyes gyulladás -folyamatok leküzdésében, csökkentésében (gyógynövény bioenergetika).

Hasonlóan eredményes hatás érhető el az Aloe Vera készítmények alkalmazásával (vagy a növénynedv közvetlen alkalmazásával), illetve a méz, propolisz alkalmazásával.

A gyulladás -állapot önmagában is megkívánja a szervezet kellő folyadék (víz) ellátottságát (már csak a fokozott hőtermelés és folyadékvesztés miatt is). Nem csak a tiszta víz, de a különféle gyógyvizek (és tengeri sók) és azok különböző alkalmazási lehetőségei is nagyban segíthetnek egyes szervi, vagy pl. a bőr gyulladás eredetű betegségeiben (vízterápia→gyógyvizek és hatásai, gyógyfürdők Magyarországon, tengervíz és só, gyógyító barlangok, a szervezet vízigénye és a szervezet vízháztartása, a víz programozási lehetőségei).

A megfelelő folyadék ellátás mellett természetesen a vitamin (antioxidáns hatás) és ásványi anyagok biztosítása is fontos a gyulladás -folyamatok kezelésében, hiszen a szervezet ekkor hamarabb felhasználja az alapkészletét a sejtek védelmének érdekében. Egyben egyes szervi gyulladás kialakulásának oka lehet maga a vitamin vagy ásványi anyaghiány megléte, illetve a mérgező elemek-nehézfémek mérgezése (vitaminok, ásványi anyagok→ hiánybetegségek, tünetek, nehézfémek).

A gyulladás -folyamatok a szervezetben savasító hatással bírnak (lásd. pl. a gyulladás helyi reakcióit), ezért a táplálkozás során a tápanyagok, ételek összeállításánál is célszerű előnyben részesíteni a lúgosító jellegű ételeket, italokat (lúgosítás→ savas-lúgos ételek), illetve többször keveset enni, ezzel tehermentesítve az emésztőrendszert, de biztosítva a folyamatos energiaellátást a szervezet számára (táplálkozás bioenergetika→ táplálkozás és tápanyagok, anyagcsere - emésztési folyamatok, szervezet energiaigénye és felhasználása, kalória, stb.).
Hosszan fennálló, elhúzódó, vagy gyakran visszatérő gyulladás -folyamatok esetén (főleg, ha egy adott szerven, vagy területen jelentkeznek a visszatérő gyulladás okozta tünetek) célszerű radiesztéziai, (káros) földsugárzás mérési vizsgálatot végeztetni abban a környezetben, ahol legtöbbet tartózkodik huzamosabb ideig az ember (otthon, munkahely). A legfontosabb kimérési és árnyékolási terület az ágy helyzete, mivel az alvás során kisebb a szervezet energetikai ellenállása. A pihentető és regeneráló alvás messzemenően az öngyógyító rendszer szerves részét képezi, nem véletlen, hogy betegség, gyulladás és lázas állapot esetén „húzza az ágy” az embert (alvás→ alvás, circadian ritmus, alvászavarok). Hosszantartó és folyamatos káros földsugárzás hatására csökken a szervezet energia felvételi képessége, és a szervezet energiarendszerében (energiacsatornáiban és központjaiban) blokkok jönnek létre (radiesztézia, → energia felvételi tényezők, az emberi test polaritása, bioenergetika→ aura, csakrák).

Gyakran visszatérő vagy elhúzódó szervi gyulladás esetén mindenképpen célszerű Candida vizsgálatot végeztetni (Candida vizsgálat és kezelés), mert a candida albicans gomba fertőzöttség alapvető (és fel nem derített) oka lehet az immunrendszer gyengeségének, és a különböző szervi- és bőr - gyulladás, ideg - gyulladás, allergia jellegű állapotok, szexuális problémák meglétének, fennállásának. Az immunrendszer központi „csatornarendszere” a bélrendszer, melynek immunológia hatékonyságát a bélrendszer épsége és a bélflóra egyensúlyi állapota határozza meg (vastagbélrendszer→ bélflóra és probiotikumok, vastagbél, széklet, colon-hydro terápia).

Gyulladás -folyamat esetében célszerű bioenergetikai és számítógépes biorezonancia vizsgálaton és kezelésen részt venni, mely fájdalommentes és tehermentes felmérési lehetőséget nyújt energetikai és egészségügyi - immunrendszer szempontból is a szervezet állapotáról, illetve a beteg számára, és lényeges pl. a candidabetegség, illetve egyéb gyulladás -fenntartó gócok, lappangó kórokok felderítésében is. Gyulladás -folyamat esetében még igen hatékony gyulladás -csökkentő terápiával bír az akupunktúra és fényterápiás kezelés. A harmonizációs energetikai (és kiegészítő természetgyógyászati) kezelések- gyógymódok által a szervezet nagy segítséget kap az öngyógyulás, immunrendszer regenerációs folyamatában és energetikai rendeződésében.

KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective Healing®) - GYÓGYULÁS és KAPCSOLATTEREMTŐ folyamat (The Reconnection® folyamat) energetikai harmonizáció és szinkronizáció!

Az egyén állapotának megfelelő és a mielőbbi gyógyulásához szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik természetgyógyászati gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő term.gyógyászati gyógymódok támogathatják és fokozhatják csak a fizikai és lelki közérzeti javulást, a gyógyulás folyamatát!

Lásd. még: az immunrendszer hatékonyságát elősegítő, erősítő tényezőket, az allergia -folyamatot kiváltó tényezőket és kezelését.

Az allergia, mint immunrendszer -válasz és gyulladásos folyamat

Tartalom: az allergia kémiai folyamata, az allergia okai, formái és természetgyógyászati kezelése

Az immunrendszer -és gyulladásos folyamat másik speciális formája, amikor egyes emberek a normálistól eltérő módon reagálnak egyébként ártalmatlan behatásokra. Ezt a „gyulladásos” immunrendszer -reakciót hívjuk allergiának.
A fokozott immunrendszer - jelenség (immunválasz) magyarázata az, hogy a beteg szervezete nem tipikusan (atipusosan) idegen anyagnak (antigénnek) tekinti az adott anyagot (allergént) a szervezettel szemben.

Képen: a színezett elektronmikroszkópikus felvételen pollenek láthatóak 3000*-szeres nagyításban. A vörös a juhar, a sárga a parlagfű, a zöld a bermudafű. (Forrás: National Geographic Society)

A humorális immunrendszer Védelmi fehérjét (IgE típusú), ellenanyagot képez az antigén ellen, mely az ún. hízósejtek (masztociták) felszínére kötődik. Az anyag újabb bekerülésekor az allergiát kiváltó anyag (antigén vagy allergén) a hízósejteken lévő ellenanyaghoz, „védelmi” fehérjéhez (IgE-hez) kötődik, erre a hízósejtek a bennük szemcsék formájában tárolt érfalaktív, azaz érfalat tágító és az érfal áteresztőképességet fokozó (vazoaktív) anyagokat kiürítik magukból (lásd a gyulladásos folyamatnál). A felszabaduló anyagok (többek között a hisztamin) pedig, helyi és általános gyulladásos reakciót váltanak ki az immunrendszer - reakció alapvető reagálásaként.

Az fokozott immunrendszer - válasz bőrben csalánkiütés (urticaria), kiterjedt bőrgyulladás (ekcéma, allergiás dermatitis), az orrban szénanátha, a gégében vizenyős gyulladás, a hörgőkben körkörös simaizom összehúzódás (asztma) képében jelentkezik. Generalizált (egész testre kiterjedő) allergiás reakció az életet veszélyeztethető értágulattal, ödémával, vérnyomáseséssel jár, melyet anafilaxiás sokknak nevezünk.

Az allergia lehetséges kialakító tényezői, és természetgyógyászati kezelése

Az allergia jellegű folyamat létrejöttében minden bizonnyal szerepet játszanak a külső környezeti és szennyező tényezők, a szervezetben felhalmozódott a szervezet számára ismert (pl. a vízből-földből-levegőből eredő) nehézfémek, és ismeretlen mérgező anyagok (pl. adalékanyagok, mesterséges aromák, színezékek), illetve az azokkal való gyakori találkozás, melyek állandó méregtelenítési, kiürítési reakciókra késztetik az immunrendszer - anyagcsere apparátust. Az élelmiszerekben és fogyasztási cikkekben található mesterséges vegyi anyagok és mérgező elemek (pl. ólom, dohányfüstben a kadmium) közvetlen módon jutnak be a szervezetbe, a sejtekhez. A modern környezetben az emberek egyre több „élettelen” anyaggal veszik magukat közre, kizárva a természetet és a természetest (pl. faházak helyett beton építmények), melyek egyik alapvető jótéteménye, pl. a levegő szűrése. A leggyakoribb allergén anyagok az élő anyagok (tápanyag-molekulák, pollenek, állatszőr, stb.), melyekre a szervezet, azaz az immunrendszer működésében résztvevő ellenanyagok, antitestek „élettanilag” is könnyebben reagálnak. Egyszeri méhcsípés után pl. nem csak a következő méh csípése (vagy bármilyen eredetű csípés) okozhat felfokozott immunrendszer -ellenreakciót, de ez már a mézre való allergia - készséget is kiválthatja (a szervezet emlékszik a káros behatásra és annak vegyi összetevőire).

Az allergia -reakció során az egészséges szervezet számára normálisan elfogadható anyagmennyiséggel szemben is túlzott reakcióval válaszol a kémiai anyagokkal szennyezett szervezet, immunrendszer, így elsősorban a szervezet reakcióképességét kell normalizálni. Ha a kiválasztószervek (máj, vese) működése elégtelen, különböző zsírszerű és nyálkaszerű anyagcsere-termékek halmozódnak fel a szervezet különböző pontjain. Ennek kézzel fogható mtatója az asztma, a középfülgyulladás, az arcüreggyulladás. A vékonybél bolyhok optimális működésének nagy szerepe van az immunrendszer hatékonyságában, ha ezeket a túlzott zsíros táplálkozásból eredően sok zsír és nyálkaszerű anyag fedi, a bélbolyhok (és bélflóra) károsodnak.

Gyermekek növekvő allergia -reakcióik esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy szinte nem tudják az Ő szintjükön megélni és kiélni gyermeki mivoltukat a fokozott elvárásokkal szemben (stressz→ gyermekek energiafelhasználása). A felnőttkorban kialakuló allergia - állapotokért is nagymértékben a lelki és szellemi megterhelés, stresszogén tényezők (→ stressz) halmozódása az egyik kiváltó ok. Az allergia is, mint minden betegség a szervezet egy válasz- és energetikai regeneráló folyamata, mely által a harmónikus egységre való törekvése (visszaállítása) nyilvánul meg. A harmónia felbomlását az energetikai rendszerben kialakuló energetikai blokkok alakítják ki, melyet egyenes arányban „tükröz” a szervezet egészségi, immunrendszer állapota (→bioenergetika, radiesztézia- az emberi test polarizáltsága és az energia felvételi tényezők, stressz, Bach-virágterápia, DNS- bioenergetika).

A szervezet, a sejtek alapvető egyensúlyi állapotát a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitel és a folyadékbevitel tartja fenn. A szervezet savasodását a tápanyagok és a tápanyagfelvétel aránytalansága, a friss tápanyagok hiánya, a szabad gyökök felhalmozása, és a folyadékhiány okozza. A szervezet optimális pH-viszonya enyhén lúgos, és a savas kémhatás folyamatosan rontja a sejtek élet- és működőképességét, azaz a szervezet - immunrendszer teherbíró képességét.

A modern kor betegségének is hívják ma már a candida albicans gomba okozta fertőzéses állapotot, mely alap oka lehet az immunrendszer gyengeségének, sok fennálló akut és krónikus betegségnek, és magának az allergia - állapot fennállásának, kiváltásának is. A candida gomba elszaporodását alapvetően a bélflóra állomány egyensúlyának felborulása okozza (vastagbélrendszer → bélflóra, probiotikumok), melynek során az elszaporodott gombák elárasztják a szervezetet toxinjukkal (azaz, véganyagcsere termékükkel), rongálva a sejteket DNS szinten (Candida→ tünetek, okok, vizsgálat és kezelés, candida és a DNS kapcsolata). A candida gomba felszaporodása a szervezetben szintén az egyensúlyi állapot felborulására utal (pl. nehézfém mérgezés, savasodás esetén), és fokozott jelenléte önmagában allergén, immunrendszer csökkentő hatással bír a szervezetben.

A szervezet fokozott érzékenységi reakciója öröklött immunrendszer - válaszreakció forma is lehet, mely kialakulhat (és tovább öröklődhet) egy adott anyaggal szemben, vagy csak magával az érzékenységi reakcióval szemben is (DNS→ genetikai alapfogalmak). Ebbe a csoportba tartoznak azok a (általában öröklött) betegségek illetve érzékenységi reakciók is, melyek pl. egyes enzim vagy enzimek hiánya miatt alakulnak ki. Az utóbbi 20 év vizsgálatai (különösen a biorezonancián alapuló vizsgálatok) figyelembevételével Schumacher 1991-ben közzétette téziseit az allergia kialakulásával kapcsolatban. Ennek lényege, hogy az allergia kialakulásának lehetősége egy elektromágneses engramm formájában egy adott anyaggal szemben öröklődik. Ez az elektromágneses engramm mindaddig inaktív, míg nem találkozik a megfelelő allergénnel. Újbóli találkozás során az engramm aktiválódik, vagyis az addig látens-lappangó információként jelenlévő allergia megjelenik, mint allergiás reakció, majd gyakori ismétlődés után, mint allergiás betegség.

Az Allergia formái:

Schumacher gyakorlati orientáltságú felosztását a következőképpen alakította ki:

Az allergia akut formái esetében allergia - reakciók keletkeznek olyan anyagokkal szemben, amelyekre a szervezet érzékennyé vált, és amelyek csak időszakosan vagy alkalmilag, de nem tartósan lépnek kapcsolatba a szervezettel. Erre az allergia formára jellemzőek a bőr tünetek, kiütések, a szemben és orrban létrejövő szezonális kötőhártyagyulladások, a nátha, az akut asztma bronchiale, a bélgyulladásos folyamatai (enteritisz, kolitisz).
Az allergia krónikus, központi formája az öröklés által leginkább megterhelt személyeknél jön létre, gyakran már a gyermekkorban jelentkeznek a tünetek. Mindennap fogyasztott "általános" ételekkel (tej, búza) szemben, vagy a szervezetben folyamatosan jelen lévő anyaggal szemben alakul ki az allergia -betegség (pl. amalgám fogtömések, krónikus gombafertőzöttség a bélrendszerben- pl. candida gomba). Nehéz ennek az esetnek a kiszűrése, mert nincsenek az okra utaló specifikus tünetek.
A kontakt allergia esetében fontos különbség nem a reakcióidőben, hanem a reakció alapjául szolgáló immunológiai mechanizmusban sejtszinten rejlik. A túlzottan érzékennyé vált immunrendszer T-limfociták ún. limfokinonokat szabadítanak fel az antigént mutató sejtekben, melyek aztán gyulladásos folyamatot váltanak ki. A leggyakoribb kiváltó okok a fémek (nikkel, króm, kobalt), a gumi segédanyagai, kozmetikumok, fertőtlenítők, külsőleg használt gyógyszerek és növények.
A pszeudoallergia esetében az előzőekkel ellentétben mennyiségi szinten zajlik az allergia kiváltása, vagyis, ha egyszerre nagy mennyiségű allergénnel találja szemben magát az ember, illetve ha az allergénszint egy bizonyos tolerancia szintet már meghalad.

Az allergén tisztázására különböző technikák alkalmazására van lehetőség, leggyakoribb az ún. eliminációs diéta alkalmazása, melynek során 7 napon keresztül a vélhetően allergia - reakciót okozó allergént ki kell hagyni az étkezésből. Ismételt adagolás után figyelni kell a reakciókat, érdekes megfigyelés, hogy ha az adaptációs (alkalmazkodási) időszakban fogyaszt allergénként viselkedő ételt a beteg, enyhébb tünetek jelentkeznek, mintha ezt az időszakot meghaladóan fogyasztotta volna ua. az ételt. További teszt lehetőség a bőrpróbák alkalmazása tapasz vagy enyhe tűszúrás által, ezekben az esetekben a bőrreakciók jellege (duzzanat, bőrpír), kiterjedése és időbeli megjelenése adja meg a választ. Fájdalommentes és gyors felmérési lehetőséget biztosít a számítógépes biorezonancia vizsgálat.

Allergia természetgyógyászati kezelése:

Méregtelenítő, vértisztító - gyulladáscsökkentő terápiák (pl. gyógynövény bioenergetika, Neurosan por, Kolloid oldat-terápia, Aloe vera spray, stb.).

Lúgosító (és tisztító) jellegű étrend kialakítása a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással (vízterápia→vízszükséglet, vízprogramozás, gyógyító tengervíz és gyógyító barlangok).

Homeopátia terápia (mely segíti a szervezet saját öngyógyulási és tisztító mechanizmusát).

Candidabetegség vizsgálata és kezelése, bélflóra egyensúlyának helyreállítása.

Bioenergetikai és számítógépes Biorezonancia vizsgálat és kezelés, Radiesztéziai vizsgálat és árnyékolás, mely segíti a szervezet energetikai harmonizációját és gyógyulási folyamatát.

Akupunktúrás, akupresszúrás kezelés.

Nyirokmasszázs, masszázskezelések.

Colon-hydro terápia, probiotikumok alkalmazása.

A szervezet számára valóban szükséges (hiányzó) vitaminok és ásványi anyagok biztosítása.

Stressz (→bioenergetika gondolkodásmód, a kiegyensúlyozott önbecsülés megteremtése) elleni kezelés gyógynövény terápiával, bioenergetikai mozgásgyakorlatokkal, kineziológiai kezeléssel.

Fényterápia, Schüssler-só terápia alkalmazása.

Lásd. még: az immunrendszer erősítése, a gyulladás kezelése.

Immunrendszer erősítés és gyógyulás: KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective Healing®) - GYÓGYULÁS és KAPCSOLATTEREMTŐ folyamat (The Reconnection® folyamat) energetikai harmonizáció és szinkronizáció!

Az egyén állapotának megfelelő- és a mielőbbi gyógyulásához szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik természetgyógyászati - alternatív gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő term.gyógyászati gyógymódok támogathatják és fokozhatják csak a fizikai és lelki közérzet javulást - komfort érzetet, a gyógyulás folyamatát!